Veszettség

A fertőző betegségek fejezetének legvégén, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk az egyetlen, kutyánk részére kötelezően beadott védőoltás kapcsán a veszettségről is!

( a fentebb tárgyalt betegségek elleni védőoltások egyike sem kötelezően előírt, "csak" kutyánk egészségének védelme szempontjából javasolt!)

 

A rókák rendszeres veszettség elleni immunizálásának, illetve az ebek évenként kötelező védőoltásának hála - melyet a 30-as években Európában először Magyarországon vezettek be - a betegség jelentősen visszaszorult.

A kedvező állapot fenntartása érdekében a jogszabály a kutya első életévében két veszettség oltást ír elő . Az első immunizálás az állat 3 hónapos kora felett, míg a második a kutya fél éves korát megelőzően történik meg. A későbbiekben már elég az évenként egyszer beadott védőoltás a törvényben előírt féregtelenítéssel egybekötve.

 

A veszettség vírusa iránt az összes melegvérű faj fogékony. (nagyon fogékony a róka, mérsékelten fogékony a kutya, kevésbé fogékony az ember) A vírus nagyon kis ellenállóképességgel rendelkezik, ezért csak közvetlenül sebbe kerülve tud megbetegedést előidézni. Elsősorban húsevők harapásával terjed, ekkor az esetlegesen a nyálban lévő vírus közvetlenül a harapott sebbe jut. A harapott seb környéki idegrostokon át a vírus az idegrendszerbe jut, majd ott elszaporodva (és idegrendszeri tüneteket kiváltva) szétszóródik a szervezetben. Ekkor kerül főleg a nyálmirigyekbe és a szaruhártyába. Ezért a vírus terjesztésében a veszett állat nyála és könnye vehet részt.

A vírus idegrendszerben történő elszaporodását idegrendszeri tünetek kialakulása követi.

Kezdetben a viselkedés megváltozása következik be, majd dühöngő veszettség esetén az állat fokozott ingerlékenysége alakul ki. Csendes veszettség esetén az izgalmi szak kimarad. Végül következik a bénulási szak, amikor fejtől kiindulóan lefelé haladó bénulás alakul ki. ( szemmozgató izmok bénulása miatt kancsalság, majd nyelési zavar, állkapocs lógás végül akár a törzs- és végtagizmok is bénulhatnak) Fontos leszögezni, hogy a nyálzás veszettség esetében azért van, mert az állat a nyelési zavar és az állkapocs bénulása miatt a nyálát nem tudja lenyelni! Sok gazdi nyálzó állatát látva megijed, félve a veszettségtől. Láttuk, hogy a normál viselkedésű, nyálzó kutya valamint a megváltozott viselkedésű, lógó állkapcsú, folyó nyálú veszett kutya között mi a különbség!

Azon betegségek megbeszélése után, melyek ellen védőoltás beadása lehetséges térjünk rá az oltási program konkrét megbeszélésére. Az oltási program kialakításában döntő szerepet játszik az a tény, hogy a kiskutyák 3 hónapos korukig rendelkeznek azokkal az anyai ellenanyagokkal mely betegségek ellen anyjuk oltott volt, vagy átesett azokon. Ily módon a kicsik 3 hónapos kora alatt beadott védőoltások hasznosulását az anyai ellenanyagok negatívan befolyásolják, így azokat a kutyák 3 hónapos kora felett meg kell ismételni.

Azok a gazdik, akik kutyájuk részére csak a kötelezően előírt két veszettség oltást szeretnék beadatni, első alkalommal a kutya 3 hónapos kora felett, második alkalommal pedig fél éves kora előtt kell, hogy kedvencüket oltásra hozzák. A későbbiekben évente egyszer, először a második veszettség oltást követő egy év múlva oltjuk kutyájukat veszettség ellen. A veszettség oltással egyidejűleg jogszabályi előírás alapján, de közegészségügyi érdekből el kell végezni a kutya féregtelenítését is!

Mi természetesen minden gazdinak azt javasoljuk, hogy kutyája (és önmaga) egészsége érdekében oltassa be kutyáját a többi betegség ellen is.

RocketTheme Joomla Templates